Nem változtatott az irányadó kamaton az angol jegybank (BoE) döntéshozó testülete, így az továbbra is 0,5%-on áll, emellett az eszközvásárlási program keretösszegét sem növelték. A piaci szereplők megosztottak voltak a döntés kimenetelét illetően, a többség azonban arra számított, hogy a jegybank már most júliusban léphet.
A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.
Bill Gross szerint a világ jegybankárjai a múltban élnek, részben ezért kerültünk abba a helyzetbe, ahol most vagyunk. A szakértő a jelenlegi világgazdaságot egy óriási Monopoly-játszmához hasonlítja, ahol a játékszabályokba van kódolva, hogy egyre több olyan szereplő lesz, aki vesztessé válik, és végül elkerülhetetlenül csődbe megy. Ahogy fogalmaz, "ebben a környezetben örüljenek a befektetők, ha egyáltalán visszakapják a pénzüket", a korábbi mesés hozamokat pedig gyakorlatilag elfelejthetik.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A kamatfolyosóhoz sem nyúlt a testület, így holnap ugyanúgy 0,9%-os lesz az alapkamat, -0,05% lesz az egynapos betéti, 1,15% az egynapos hitelkamat, mint ma.
Olyan egységbe tömörült a piac a hazai kamatkilátásokat illetően, amire még talán sosem volt példa. A közgazdászok szerint 2017 végéig 0,9%-on marad az alapkamat, vagyis sem holnap, sem a következő másfél évben nem lesz kamatváltoztatás. Egy kitétel azért van: "ha nem lesz Brexit".
A japán jegybank sem a mennyiségi lazítás paraméterein, sem pedig a kamatokon nem változtatott ma döntése során. Eszerint az irányadó kamat maradt -0,1%, a mennyiségi lazítás mértéke pedig évi 80 ezer milliárd jen. A Bank of Japan gazdaságról alkotott képe nem változott, eszerint folytatódik a mérsékelt javulás, bár a feltörekvő országok lassulása a termelés és az export növekedése lanyha maradt.
Valószínűleg a következő hónapokban lesz kamatemelés - mondta Janet Yellen a Harvard Egyetemen adott interjújában. A Fed elnöke ugyanakkor kiábrándítónak nevezte a termelékenység növekedési ütemét.
Jelen pillanatban a kamatláb a megfelelő helyen van - mondja Nagy Márton egy ma reggeli sajtóbeszélgetésen. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi információk alapján nincs szükség további kamatlépésekre.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat - áll a jegybanki közleményben. Ez választ ad arra a kérdésre, hogy mikor ér véget a kamatcsökkentési ciklus: nem júliusban, nem júniusban, hanem ma.
A várakozásoknak megfelelően tovább mérsékelte az alapkamatot mai ülésén a monetáris tanács. Az irányadó ráta a 15 bázispontos mérséklés következtében holnaptól 0,9%. A döntéssel párhuzamosan a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos hitelkamatot szintén 15 bázisponttal vágta lejjebb a tanács (1,15%), az egynapos betéti kamatot viszont nem húzta még tovább a negatív tartományba (-0,05%). Ezzel a kamatfolyosó tovább szűkült, immár csak 1,2 százalékpontos szélességű.
Surányi György a hétvégi írásában értékelte az elmúlt 15 év monetáris politikáját, amire a jegybank részéről Nagy Márton és Virág Barnabás válaszolt. Surányi György az alábbiakban a válaszcikkben megfogalmazott észrevételekre reagál.
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
Az elmúlt hetek az MNB nyereség-felhasználásának megrendítő híreitől hangosak. Mégis ami szakmailag fontos az a monetáris politika egészének alakulása. Az alapítványokkal kapcsolatban itt elég annyi, hogy a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik. Ám ami szakmailag fontos az MNB tevékenységének megítélésénél, az a monetáris politika egészének alakulása. A hatéves elnöki ciklus félideje alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az elmúlt három év monetáris politikáját. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha összehasonlítjuk a megelőző évek monetáris politikai gyakorlatával.
A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.
Az elmúlt egy évben jelentősen kreatívabbá vált a Magyar Nemzeti Bank az alkalmazott monetáris politikai eszközök terén, így a kelet-közép-európai térség leginkább unortodox jegybankjává vált mostanra - mutat rá szemléletes ábrái segítségével friss anyagában a Morgan Stanley.
A vártnak megfelelő, 15 bázispontos mértékű kamatcsökkentést hajtott ma végre a Magyar Nemzeti Bank az irányadó rátán és az egynapos hitelkamaton, míg az egynapos jegybanki betéti rátát továbbra is -0,05%-on hagyták. A hírre erősödött a forint, majd a jegybanki közlemény azt is jelezte, hogy "A Monetáris Tanács a továbbiakban is kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása érdekében" és az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat" a testület szerint.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntéséhez fűzött közlemény a vártnál kissé óvatosabb hangvételű, és ez akár arra is utalhat, hogy az MNB enyhítési ciklusa a közeljövőben befejeződik.
A gyorsan növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, valamint a nagy jegybankok látszólag reménytelen küzdelme, hogy erőt leheljenek az inflációba és a gazdasági növekedésbe, radikális megoldási javaslatok előtérbe kerüléséhez vezettek. Az emberek részére folyósított feltétel nélküli alapjövedelem, illetve a helikopterpénz elmélete - bár sok ellenzője akad - egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közgazdászok körében. Egy részletes keretrendszer kidolgozásával - szigorú szabályokat szem előtt tartva - elméletileg lehetséges lenne egy olyan rendszer kiépítése, ahol a fenti két elmélet párhuzamosan, egymást kiegészítve valósulna meg. Az persze nem valószínű, hogy rövid időn belül olyan világban élhetünk, ahol a jegybankok azért fizetnek nekünk, hogy elköltsük a pénzt, érdemes azért megvizsgálni, hogy miért nem annyira szürreális ez az elképzelés.
Egyre több piaci szereplő ítéli hiábavalónak a jegybankok kétségbeesett próbálkozásait, hogy életet leheljenek a világgazdaságba. Az alkalmazott eszközök ráadásul komoly kockázatokat is hordozhatnak. Az elemzők szerint bár van még mozgástere a nagy jegybankoknak egy közepes gazdasági sokk kezeléséhez, egy nagyobb válság esetén azonban tehetetlenek bizonyulhatnak.
Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság külső megítélése túl gyorsan, túl jó lett - mondta Nagy Márton egy ma reggeli háttérbeszélgetésen. A sérülékenység gyorsan csökkent, míg más országok (például Lengyelország) pozíciója romlott, ez is hozzájárult ehhez.